Érdekes írás, bonyolult téma. Elgondolkodtató, hogy miként jutottunk el Asimov Robotika három törvényétől (1. Robot nem támadhat emberre.2.Köteles végrehajtani az emberi utasításokat 3.Köteles megvédeni magát, feltéve, ha ez nem ütközik az első kettő törvénybe), napjainkig. Tehát a robot emberformájú, karokkal, lábakkal. Ehhez képest napjainkban a mesterséges intelligencia egészen más kérdéseket, bonyolultabb problémákat vet fel.
És egy másik gondolat. Évszázadunkban talán megkezdődhet a Naprendszer benépesítése. Ám a távoli galakszisok megközelítése (ha leküzdjük a megközelítéssel kapcsolatos technológiai problémákat) csak mesterséges intelligencia által vezérelt robotokkal lehetséges, mert a világűr az ember számára halálos, a sugárzást élő szervezet huzamosabb időn keresztül nem képes elviselni.
A legizgalmasabb kérdés, hogy egy számítógépes program öntudatra ébredhet-e. Igyekezhet-e saját érdekeit képviselni, illetve megvalósítani. Lehet-e az emberrel egyenlő fél. Átélhet-e érzelmeket.Tud-e tudományos kutatásokat folytatni. Tudvalevő, hogy mesterséges intelligencia felhasználásával egy csomó Erdős féle matematikai sejtést oldottak meg. Na egyelőre ennyi…